Sziasztok!
1975-ben születtem Zalaegerszegen.
Általános suliban nagyon kevés mozgásigényem volt. Nem is igazán értettem, hogy miért kell tesi órán bemelegíteni, a mozgás már nehezen ment utána. Fociban nem voltam jó, gyűrű, ugrószekrény sem voltak a haverjaim. Ping pongozást kedveltem. Sajnálom, hogy tesi tanárunknak nem sikerült sem megszerettetni, sem elmondani, hogy a sportnak végtelen sok előnye van. Apukám fiatalon focizott, sakkra tanított, anyukám sportot tévében sem nézett.
Kb. 15 éves lehettem, mikor a második szomszédom tudott nyomni 100 fekvőtámaszt. Addig feszegettem a határaim, amíg végül nekem is sikerült egyben megcsinálni. Két hetet töltöttem cserediák programban az akkor egyesülő Németországban. Gyorstalpalón edződött úszás tudásommal közel belefulladtam az Északi tengerbe, de egy diáktársam kimentett. Kerültem is a vizet egy jó darabig.
A berlini fal bontásakor egy tucat sportmotor indulása meghatározta életem, rengeteg időt öltem motorozásba. Őrangyalom se piskóta, sikerült túlélni ezt a jópár évet.
20 évesen katonáskodtam, előtte focipályán szoktam futni pár kört. Komoly szivatásokról meséltek a leszereltek, nem szerettem volna leggyengébb láncszem lenni a seregben. Az egy éves sorkötelezettség második felében, néha fél órát kocogtam tornacipőben.
Ellopták a montim, vettem egy trekkinget. 7 évig beszélgettünk róla, majd 32 évesen Géza haverommal körbetekertük a Balatont 12 óra alatt. Majd’ belehaltam, alig tudtam járni. Izomláz miatt az első emeletre korlátban kapaszkodva húztam fel magam.
Jobb időben heti 1 órát szoktam tekerni. De a hasamról nem ment le a zsír, a combjaim zavaróan összeértek. Átlag 75 kg-ról volt, hogy 86 kg-ra lazultam fel, az evésből csináltam sportot. Azt gondoltam, amit a legtöbb kezdő futó, hogy nálam jobban senki sem utál futni az egész földkerekségen. Olvastam, hogy a futás boldogsághormont termel, meg van vagy 50 előnye. Eléggé szkeptikus voltam.
Évekig fotóztam Gyula cimborám a szilveszteri hegyimaraton rajtjában. Mentem haza utána a jó meleg lakásba, biztos voltam benne, hogy az indulóknak nem a lába fáj.
Majd összeszedve minden bátorságom, 38 évesen leküzdöttem a 3.5 km-es távot (ovis futamnak hívták) gyaloglás nélkül. Nem néztem volna ki magamból, nagyon boldog voltam, kaptam egy sport szeletet is. Ez volt a beetetés. Következő évben (2013) a 41 km-t 720 szinttel választottam, mert csak ezen a távon volt befutó póló. Pólók iránti gyűjtő szenvedélyem azóta töretlen. Sérülten indultam, mert 10 nappal a verseny előtt lefutottam a teljes távot. Az 5 óra 30-as szintidő miatt nem akartam beégni. 5 óra 3 perc lett, készült csoportkép. Szólt a We Are the Champions. Nagyon fájt a bal csípőm. 20 napig nem tudtam kocogni sem.
2014-ben 14 éves fiammal sok készüléssel sikerült átúsznunk a Balatont.Egy szakorvos csípő porckopás és a csípő csekély mozgástartománya, lúdtalp, harántboltozat süllyedés miatt eltanácsolt a futástól. Hangyányit önfejű vagyok, egy napra sem álltam le. Évekig nem igazán fejlődtem. 42 évesen csatlakoztam a Zalaegerszegi Aszfaltszaggatókhoz.
2017 áprilisában négyen lekocogtuk a Zeg-Keszthely koraszülött futás útvonalát. Ez volt az első hosszúm, 60 km 1000 szint nagyrészt terepen.
8 fős csapattal körbe futottuk legnagyobb tavunkat.
Kettesével szedtem a lépcsőt, előbújt belőlem az álmodozó karakterem. Augusztus elején nagy hőségben Gyulával, meg az elején Rudival végig értünk a Rockenbauer 130-as teljesítménytúrán.
43 voltam, mikor megvettem első országúti bringám, amivel versenyen 5 óra 38 perc alatt körbetekertem a Balcsit. Majd leszállva az alu Trekről futottam egy 10-est. De ment volna többször annyi is. Már jobb kondim volt, élveztem.
Mindig kötött voltam, kb egy évig jártam strechingre. Ezalatt egy hetet sem kellett kihagynom futásból. Előtte olyan sérülékeny voltam, mint egy porcelán váza. Amihez a futó stílusom is nagyban hozzájárult.
2018 áprilisában Zalaegerszegről bringával megkerültem a Balatont, majd a Velencei tavat is. 387 km lett 15 óra 23 perc alatt. Felénk ezt BalVelnek hívják, több cimbim is megcsinálta. Hála a sok nyújtásnak, másnapi melóban semmi sem látszódott a mozgásomon.
2018-ban nagyon szerettem volna egyéni UB-t futni. 20 év házasság után elváltunk. Ilyen sztreccses állapotban nem tudtam készülni. Egy forró augusztusi nap megcsináltam első privát Ironmanem 14 óra feletti idővel.
2019 januárjában meghalt az öcsém, rá pár napra neveztem UB-re. Sérülések miatt, relatív kevés edzéssel sikerült 221 km-en végig érni kísérő nélkül. Nem tudtam mozogni, úgy tettek be, vettek ki a kocsiból. 4 éjszakára vettem igénybe a megyei kórházunk vendégszeretetét. Verseny után diagnosztizáltak egy autoimmun pajzsmirigy betegséget (Hashimoto). Verseny előtt 70 volt a TSH-m, utána 100 000 az izom enzim szintem. Azóta próbálom élvezni is amit csinálok.
Októberben a csodás Vadlán 108-at toltam le 13:19 alatt. Majd rá egy hétre bagodi félmaratonon újra 1:30 at futottam. Befejeztem a hobbi ping-pongozást. Csatlakoztam a Zalatriatlon klubhoz, elkezdtem a gyorsúszást tanulni. Nehezen ment, sokat erősödtem mentálisan. Vasi vasemberen mentem 2:30-alatt olimpiai távon, Gébárt Sprinten 1:22-t.
2020-ban jöttek a korlátozások, 4 műszakos munkarendre álltunk át. Éjszakás műszakok után félig zombi állapotban edzettem április és november között.
2020. május 10-én 51x tekertem fel a helyi tv toronyba, 6200 m szintet gyűjtöttem.
2020. aug 19-én másodszor sikerült a privát hosszútávú triatlon 12 óra 21 perccel. Majd szept 6-án Zeg-Sümeg közt csont egyedül tekertem bruttó 15 óra alatt 414 km-t (nettó 29.7 átlag). Itt frissítést is teszteltem.
2020. októberében Privát UB keretében Gábor bringás kíséretével sikerült másodszor is a mi kis tengerünk megkerülni 30:08 alatt.
2021. május 8 Privát UB Trail.13:45
2021.06 26. 400-as rekortánon 140 km-t gyűjtöttem
2021.07.16 Ultra Lupa 109 km, 11:03
2021. 07. 24-25 bringával DZD 300 38:57
2021. augusztusban Atádon 11:48-at, majd szeptemberben Kenesén 12:24-es Irontávot gyűrtem le. Közte úsztam Gyékényesen 9 km-t.
2021.10.10 10 km Bagod Sub 40, 39:31
2022.04.25 Kör páros próbálkozás, 7 km-rel a vége előtt kiszálltam, Bálint haverom kb 110-nél fejezte be.
2022.05.05 UTH 112 4100 szint 17:03
Résztávos edzésekben szeretem, ha messze kerülök a komfort zónámtól, csipázom a könnyed túrafutást is sok fotózással. Imádok egyedül kocogni, de néha sok csodabogár vesz körül. Aszfalton mozgok, de a jól futható terepet, ösvényeket csipázom, agyagot, sarat kevésbé. Nagy öröm, hogy egy mozgásszegény életmódból sikerült egy kis mocorgást vinni az életembe. Rengeteg jó arcot ismertem meg a sport révén.
Judit fog kísérni a szuper bringájával. Neki is kihívás lesz, sosem tekert 50 km-nél hosszabbat.