Privát Ultra Tisza-tó!
Amikor elindultunk sokadjára Tiszafüredre – ami szinte a második otthonom – (édesapám, onnan származik) nem alakultak túl jól a dolgok. Bár túl voltam már két Balaton körön ezévben előtte(pub, ub) egy makacs megfázás, gyengeség miatt még az indulás is veszélybe került. Bár tisztában voltam vele, hogy a legjobb 13 órás utt időmet nem tudom hozni, mégis úgy döntöttünk Krisztával, hogy lesz, ami lesz, csapatjuk! 👌 😁
A rajtnál eső, és hűvös idő várt, ami nem túl megszokott ezen a versenyen, és azt gondoltam akkor, hogy legalább a hőséggel most nem kell megküzdenem… én naív. 🤡 Mert ahogy mentek a kilométerek, úgy tisztult ki az ég, állt el az eső, és lett egyre melegebb. 😬 Rólunk pedig lekerültek a felesleges plussz göncök.
A pára a betonról szinte ködszerűen szállt fel, még levegőt venni is nehéz volt. De szerencsére sokszor futottam már körbe ezt a gyönyörű tavat, így pontosan tudtam mikor mire számítsak. Kriszta ahogy szokta, profi módon frissített, nekem tényleg csak kocognom kellett. 💗
Így szinte észrevétlenül jött Abádszalók, Kisköre, ahol jöttek szembe bringások, akik konkrétan xarrá voltak ázva. 😁 Mondták is, hogy amerről jönnek, ott bizony megint szakad az eső. Én bíztam abban, hogy így lesz. Legalább nem kell majd hőgutától tartani, mert bizony elég meleg lett az idő. Ám nem volt olyan szerencsénk. A “vesztőhelyen” ahogy én nevezem (a 33-as út alatti szakasz) baromira beszorult a párás, meleg levegő.
Jött a fordító Tiszafüred, ahol egy hideg sör mellett, el kellett tanakodom, hogy visszainduljak e. Gyengének éreztem magamat, de úgy voltam vele, baxxa meg, visszamegyünk! Nincs izé😁😬💪
Sok erőt adott közben Anna… Egy jó barátom kislánya, aki nagyon komoly harcot vív egy szörnyű betegséggel. 💗 Akkor nekem milyen jogom van panaszkodni?
Visszafelé robot üzemmódban közeledünk a cél felé, és ahogy sötétedett, megint lett egyre hűvösebb, szúnyoggal sem találkoztunk, nélkülük elég szokatlan volt az UTT befutó. És a kedvenc szakaszom, a Tiszaörvény – Füred közti rész is kihalt, csendes volt ezen az estén. De nagyon örültem, hogy picit még betegen, felkészületlenül is sikerült ledarálni ezt a 130 kilit.
Jó móka volt, de jobb lesz majd nemsokára forróságban, sok futópajtival szenvedni! 💪😬😁😬😁
A következő Tisza-tó körön. 💪